Remixregény: Sunshine of your Love
“A szerelem fekete hattyú. Csillámporoltó. Harmadikszem - tengely. Aranymetszéspont. Mandragóra mátrix. Kiútkereszteződés. Tantra-térfogat. Erotika - tektonika. Karma karantén. A hamvába holt félelmek krematóriuma. Áldatlan áldás a légörvény örvén. Maradj hűtlen. Magadat ne csald meg soha…”
Saraswati levele Szalonkafürdőn ért utol. A Bornemissza - kúria emeletén lebegtettem épp a délelőtti fénypászmákat ötnegyedben némi vibrafonnal és tablával. (BPM:130.2) A skarlát-bíbor indiai párnákon félálomban hevert az éjszakai zenés - táncos megvilágosodás megannyi hősi halottja. Csupa sokat próbált porhüvely. Már csak egyetlen loop vibrált a chill szobában körbe körbe. Dj Ramses Hoppa és Khatrina Katasroffskaya már úton voltak David Copperfield csodaszigetére. Héjanászutasok de luxe.
Olyan messzi jártam, amilyen messzi csak lehetett. Új jövő halmazok görbületeit lovagoltam meg, csillagokat klónoztam kedvemre a Változás tükörtermeiben… Három gyöngyöt csiszoltam a vörös gyémánt közepébe. Laptopomon az OEM Radiora kapcsoltam online, és magam is álomra hajtottam a fejem. Annyit még hallottam, hogy megérkeznek a Sunshine Of your Love riffjei. Arthur király és Ginvera királyné truppja tolta szitárral, digitális tablával Jimi Hendrix kedvenc Eric Clapton dalát. Piszkosul szólt alatta Sir Galahad robosztus basszusgitárja…
Mire fölébredtem, egyedül voltam. Saraswati holdja mosolyogva simogatott a katedrálüvegen át. Lementem hát az üvegfalú kristálymedencéhez, hogy végérvényesen magamhoz térjek. Ledobáltam gönceimet, és belecsobbantam a vízbe. Nem úsztam egyetlen tempót sem, csak lebegtem hanyatt fekve, ahol Bleriot-ól tanultam egykor. Uterikus életek százainak emlékei fénylettek föl szemhéjam alatt. Megannyi születés íze sájpadlásomon. Poszeidón kegyelmébe ajánlottam magam, hadd táncoltassanak újra Venus szent delfinei a mélységes mélyben, ahogy egykor, mikor elragadtak Atlantis fövenyéről. Szívemben az elvesztett éden bürkíze, nem akartam akkor megérni a hajnalt, kerestem a halált veszettül, de a Szerelem Szent Asszonya elküldte értem népét, hogy az óceán gyomrában az oxigénhiánytól a Kis Halál kiüsse belőlem a fájdalom éls önsajnálat mérgeit. Mire a hullámok taraján úsztam megint, újra dobogott bennem a medveszív, lelkemben büszkén trónolt a gyémántsárkány.
Könnyű indiai vászoniget öltöttem magamra, nyakamba akasztottam a málát. Éhes voltam. 72 órája nem ettem egy falatot sem. A konyhában Sensei állt a tűzhelynél, és mobilján éppen déltengeri halakat rendelt… Rám se nézett, csak elám tolt egy meglehetős adag sárgaborsó főzeléket falafel golyókkal. Hozzá Celtic Moon koltélt kevert, egy pillanatra sem hagyva abba az alkudozást a távoli halkereskedőkkel.
Vagy egy tucat Harley és Indian hengerparádéja zúzta szét az éjfél csöndjét.
Megjöttek - vetette oda Sensei. Szekrényéből egy készlet fekete 501-es Levi’s-t vett elő, amin ott büszkélkedett a Caffe Haiku logója. - Ezt vedd föl. Van cigid?
Tüzet már Merlin adott a földszinti fogadóteremben. Szakálla frissen nyírva, bőrjakóján gyémántsárkány.
Sir Galahad - szólt hozzám pincemély basszusán - íme lásd, eljöttünk hát hozzád mindahányan. Nyisd meg házad kapuját. Vándorlásodnak vége. A Szent Grál rád talált.
Arthur király és Ginevra lépett a terembe a Kerekasztal Lovagjainak karéjában. A királyasszony kiséretében Atlantis hét legszebb leánya… Ők öleltek abban a Holdtemplomban, honnan a Szent Nász végeztével utamra zavartak, hogy ne nyugodjak meg soha, míg viszont nem látom őket a Színek Ünnepén.