Ritka jó zenék: Gorilla
Hallották már önök, kérem tisztelettel a német Crazy Love Records-ról? Jelentem én se. Egészen addig, amíg nem landolt nálam néhány éve a Gorilla együttes Genetic Joke című remekműve. Ja hogy önök a Gorilla együttesről sem hallottak? Értem. Pedig mindmáig ők a legjobb a psychobilly banda a Kárpátok karéjában, még akkor is ha már nem léteznek…
Ismerni persze onnan lehetett őket, hogy annak idején elkövették a Soltész Rezső féle Szóljon hangosan az ének átiratát, ami nem hivatalos Sziget - himnusszá lett. Nagy geg volt, de hogy ennél többre képesek,a Genetic Joke-on derült ki végleg.
Pedig nehéz mesterség az övék. Adott egy minimál dobszerkó, egy nagybőgő és egy szólógitár, és ezt a fölállást kell úgy pörgetni, hogy ne legyen se ostoba se unalmas. Az alapvetés persze az egykori Stray Cats és az ő rockabilly-je, de mire a Gorilla színre lép, már legalább olyan keményen kell szólni, mint egy egy jobb punk and roll banda. Márpedig ők legalább olyan pontosak és lendültesek, mint a pályája elején az erőtől duzzadó Auróra volt. A düh, a szorongás, a tempó is ugyanaz nagyjából. Csakhogy Pete Gorilla személyében olyan gitárosuk van, akinek Vigi sokakkal együtt nyomába sem ér. Hallatszik rajta, tudna ő sok más műfajt is, csak éppen most ehhez van kedve. Lehetne máshoz is, de szerencsénkre, itten most nagyon rock and roll a pálya…
Élőben sajnos valahogy lekéstem őket, pedig nagyon elmentem volna beléjük hallgatni. Aztán Pete a tengeren túlra nősült, és Thomas Alien (bőgő) és Tubush (dob) nézhetett új munka után. Szóval megint lemaradtam valamiről, amiről nem kellett volna.
De a Genetic Joke-ot rendszeresen beteszem a gépbe, hadd söpörjön el az őserő. Mire azt hiszem, hogy már tényleg nem jöhet semmi új, a lemez zárószámában akkora fúvóskórust kapok a nyakam közé, hogy annak nemzetközileg is alig akad párja. Világszinvonal made in Hungary, még vagyunk szivesek alig ismerni, akkor is…